Csak nőknek - nőkről

A tökéletesen tökéletlenek, a szertelenül szerethető nőkről!

Bőröndbe teszlek!
Karantén után szabadon

Mit viszel magaddal egy képzeletbeli utazó bőröndödbe a karanténból? Nyugalmat? Türelmet? Kreativitást? Figyelmet? És még...? A cikk végén szavazz, te mit vinnél magaddal?

csnn_1.jpg

 A bőrönd eredete

Olvastam minap egy posztot, ami eszembe juttatott egy gyerekkori játékot. Még irodalom órán ültük körbe Erika nénit. Az volt a feladat, hogy ha egy lakatlan szigetre költöznénk, akkor mit vinnénk magunkkal. Persze jobbnál jobb ötletek érkeztek, mint a bicska, gyufa, óra, barátok, pizza, repülő...stb. 

Karantén után eszembe jutott, ebből a kicsit sem szokványos időszakból vajon mit vinnék magammal? Mi az, amit büszkén a kiszabadulás után is „viselnék” magamon? Mi az, amiről jobb nem is beszélni és inkább száműzném a világból úgy, mint a vírust?

Az élet egy bőrönd, amibe igyekszünk szép képeket rakosgatni egy nagy utazás előtt.

Robert Lawson

 Fogkefe, bugyi, melltartó és türelem

Eljátszottam a gondolattal, hogy mi mindennel tudnám megpakolni a képzeletbeli ütött-kopott bőröndömet. Íme az én listám, amire szeretnék még 5 év múlva is emlékezni:

 

1. Családi figyelem vagy fegyelem. A kezdeti sokk elvonta a figyelmemet. Pont úgy, mikor hirtelen fékezned kell és egy pillanatra megáll minden. Aztán szépen lassan elkezded forgatni a fejed, és elkezdesz figyelni. Hallani, majd meghallani a hangokat. Érezni, érteni a körülötted zajló eseményeket. Pont így történt most is. Ahogy lelassult a világ ott álltunk, hogy mi tévők legyünk az idővel, ami ránk szakad. Hogyan tovább? Mindenre figyeltünk, csak épp a családunkra nem, azokra, akik közvetlenül velünk együtt ragadtak az idő fogságában. Aztán megszoktuk, beleszoktunk és alkalmazkodtunk. Figyelni kezdtünk ismét egymásra. Lett időnk együtt lenni.

 

2. Rapid helyett slow. Az azonnali helyzetek megoldását a felgyorsult világunkban már megszoktuk. Elfogyott valami? Elugrottunk érte. Rohanunk edzésre, utána haza, majd bekapunk valamit és már vége is a napnak? Ez megváltozott. Lett idő lelassulni, így tovább érni és élni. Lett idő főzni, enni, játszani és beszélgetni. A családi asztal új formát öltött azzal, hogy a körülöttük ülőknek lett idejük egymásra. 

 

3. Kreativitás mindenek felett. Ahogy apukám mondta a jéghegyen is meg lehet élni, csak akarni kell. Valóban így van. Mikor nem volt kézfertőtlenítő készítettünk. Mikor elfogyott a maszk varrtunk. Mikor elfogyott az élesztő kovászt készítettünk. Mikor nem tudtunk mit kezdeni az időnkkel beosztottuk. Megoldottuk pusztán akarattal és kreativitással.

  

4.Egészség mindenek felett. A rohanó világban elfelejtkeztünk arról a nem éppen apróságról, ami miatt rohanni tudunk. Ez az egészségünk. Az, ami mozgat, ami óv minket. Ami segít, hogy minden reggel felkelljünk és minden este biztonságban nyugovóra térjünk. Az egészségünk törékeny üveggolyó, amire érdemes odafigyelni, mert ez biztosítja a jövőnket és a családunk jövőjét is.

 

5. A lázongó türelmetlenség. Talán ez a legnagyobb lecke, amit megtanultam a karanténból. Senki sem tökéletes és nem vagyunk robotok. Sajnos ez a 66 nap előhozta belőlem a sárkányt, a boszorkát, és az ordító oroszlánt. Megtanultam, hogy néha türelmetlen vagyok, kiborulok és nincs hatásom a körülöttem zajló eseményekre. Megtapasztaltam, ahogy a keserű tehetetlenség könnyei végig csorognak az arcomon. Rájöttem, hogy néha el kell engedni a gyeplőt és a lovak mégsem száguldanak. Sőt! Inkább minden lelassul és beáll a saját medrébe. Ehhez viszont szükség volt egy adag elfogadásra, egy dózis együttérzésre, egy szem jóindulatra és egy marék megértésre is.

A szeretet égig emel, összeköt s célt mutat akkor is, amikor minden összeomlik.

Robert Lawson

Minden jó valamire

Ha másra nem arra, hogy tanuljunk belőle. Vagy ahogy a férjem mondja, hogy elrettentsen. Be kell valljam ezzel sokáig nem értettem egyet. A negatív dolgokat inkább elmismásoltam, szőnyeg alá tettem. Aztán addig-addig mondogatta, amíg belém égett és rájöttem hibázni tudni kell. Le kell menni a mélyre, hogy fel tudj állni. Büszkén kihúzva magadat, hogy igen ezt is túlélted, túléltem, túléltük. Nehéz volt, de ugyanilyen strapás volt mindenkinek. Ugyanazon mentünk keresztül, ugyanúgy küzdöttünk mindannyian és ugyanúgy megyünk előre minden nap.

csnn_nap.jpg

Másképp kell fel a nap

Ma, holnap, holnapután másképp kell fel a nap. Egyre szabadabban és vidámabban. Egyre több baráttal, családtaggal, akikkel szabadon találkozhatunk. Bátortalanul érinthetjük meg egymást, de már megérinthetjük. Szabadon mehetünk játszótérre, tarthatunk grill partikat a barátokkal és leugorhatunk vásárolni. Szabadabban, de már nem ugyanúgy, mint előtte. Belénk ivódott, hogy figyeljünk egymásra.

Oszd meg velem a te listádat. Te mit raknál bele a képzeletbeli bőröndödbe?

 

 

 

Köszönöm, hogy elolvastad.

Tetszett? Kövess a Facebookon is. 

Ryka

A bejegyzés trackback címe:

https://ry-lelekmuhelye.blog.hu/api/trackback/id/tr3315650504

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Facebook oldaldoboz

Csak nőknek - nőkről

Szóljon ez a blog rólunk, nőkről, barátnőkről, anyákról és feleségekről. Beszélgessünk figyelemmel, barátsággal, segítőkészséggel, tisztelettel. Felejtsük el a kioktatást, a megmondást, a lekezelést és a felületességet. Pont, mintha régi barátok lennék. Pont, mintha mindig is ismertük volna egymást. Pont érzelmekről, érzésekről és olyan témákról, ami minket mélyen érint. Benne vagy? Olvass tovább!